2012. március 31., szombat

EGY KROTON HONVÁGYA

(a fotó egy növénmeghatározóból származik nem saját )

Pár nappal ezelőtt találkoztam egy nagyon kedves régi barátommal...A VÁNDORRAL....hozott nekem kedves otthonukból egy kis Kroton csemetét....
A növények ajándékozása különleges történés...ugyanis nem minden növény képes megmaradni a célzott helyen..különös figyelmet érdemel.....mint ahogy a barátságok is.....
a növények mindíg jelzik a történéseket......és hatalmas figyelmet követelnek...nem csupán gondozásban....hanem A LELKÜK KÖVETELI MEG A FIGYELMÜNKET....
Minden növény kommunikál....ha mersz vele kommunikálni és mered meghallani amit válaszol.....

A történet így kezdődött.....miután a kis növényt hazahoztam.....egy napig hagytam őt becsomagolva szép díszes csomagjában......félszegen figyelt, nyújtóztatta leveleit......hagytam, hogy szokja....új otthonát...

Majd másnap reggel....így szóltam hozzá:

én: Hát szerbusz Kis Növényke légy üdvözölve
Ő: (csend)
én: Na jól van gyere keressük meg Neked a legjobb helyet, mondd meg hol szeretnél lakni ?
Ő: félek...haza akarok menni.....!!!!!!!!!!!!
én: Félsz? De mitől?????? Én nagyon megszerettelek és nagyon örülök, hogy itt vagy nálunk!
Ő: De itt minden olyan furcsa , haza akarok menni!!!!
én: Ne félj, meglátod nagyon jó lesz itt ebben a furcsa házban Neked, gyere keressük meg hol szeretnél lenni?
Ő: Haza akarok mennnnniiiiii!!!!!!!!!!!!!!! (mint egy félénk kisgyerek mikor először oviba megy...úgy megsajnáltam)

Majd elindultam vele körbe a lakásba....meg sem szólalt mint aki azt várja hátha elindulok vele HAZA....

Bejöttem a nappaliba és az ablak alatt lévő komódon több virág is lakik.....egy Bonsai bölcsen figyelte az eseményeket ....egy piros Amarilisz kinyílt virágai csak áldásosan mosolyogtak...A piros leveleit már eldobált de szépen viruló Mikulásvirág is csak mosolygott.....ám a hófehér, tenyérnyi virágok sokaságát hozó Orchidea megszólalt
- Gyere ide mellém...majd én vigyázok Rád és meglátod nagyon jó lesz itt....ez egy különös ház, de különösen jól fogod magad érezni meglátod.....

Ő: (csend és csend..meg sem szólalt szinte remegett a kis Lénye)

Letettem.....a pompásan virágzó gyógyító fehér Orchidea mellé ..és azóta úgy néznek egymásra....mint Oltalmazó az Oltalmazottra....

Végre megbékélt Ő a helyével....és beilleszkedett.......csendes...és figyeli a ház különös légkörét....rezgését......s legfőképpen engem s a LÉLEK-zetem!

2012. március 30., péntek

NE CSODÁLKOZZ HA FÁJ..


Néha előfordul, hogy egyik pillanatról a másikra Rád törhet valami különös hiányérzet...fájdalom...valami mélyről jövő szívszaggató bőghetnék.....valami világrengető ordíthatnék....honvágy ...és szerelem érzet...

Ne lepődj meg ha társul mellé egy sosem látott szempár.....vagy egy soha meg nem élt ölelés...egy sosem látott ország.......város....vagy egy másik világ......

.....már meg se lepődj semmin....elég ha tudod...., hogy ilyenkor a Lelked, Lényed.....emlékezik...Valakire....aki korábbi egyik életedben fontos volt számára....

................néha az elme alig bírja elviselni a Lélek memoárjának tartalmát.......de ha tudod, hogy mi miért történik Veled-Benned....könnyebb lesz megélni..ÁLTALAD.....

.......még, hogy könnyebb.......hümmmmmmmmmmm a frászt...ha emberbőrbe kell leledzeni.....nem annyira könnyű  L É L E ---K ---Z E T E T venni!!!!!!!!!!!

EZ A TE LEMEZED......


..ha néha úgy érzed, hogy a legjobb lenne elterülni a földön és.....porrá lenni, megszűnne talán minden bú és baj.....gond és egyéb nyalánkság...mi kiteszi mindennapjaid sokaságát.....

hát....terülj el a földön......légy egy kicsit Te magad a FÖLD....s hamar ráébredsz arra.....mindegy hol vagy....fent vagy lent....földön heversz , vagy a föld fölött repkedsz......mert minden megismétlődik...mint egy végtelen bakelit lemez...

de ne feledd..JELEN ÉLETED "ZENEI ALÁFESTŐJE ÉS RENDEZŐJE" TE MAGAD VAGY...RAJTAD ÁLL MILYEN LEMEZT ENGEDSZ ÚJRA JÁTSZATNI....MAGADDAL..ÁLTALAD!!!!!!!!!!!

INKÁBB MAGA AZ ÚT.....


Nem könnyű a hátizsák, amit az ember néha cipel....
Magányos útjának porát, magával víve , mosolyt mímel...
Kelleti magát az út, hogy haladjak rajta tova...
De EGYEDÜL... néha akkora teher, hogy lennék inkább maga...az ÚT..s a PORA..

(Meleron 2012.03.30)